A fájdalom karma

Halott virág nyílik a temető kertjében
Bagoly huhog a homály rejtekében
Jeges szél fúj zúzmarát a fákra
Fekete lepel borul e kies tájra

Süvítő félelem karmolja a testet
Remegő kézzel keres menedéket
Mérgezett vér csordul a sziklára
Felhorzsol a törött szívnek szilánkja

Bíbor folyó ered a szellem nyomába
Tőrét vágja az űzöt vad nyakába
A fájdalom elől nincs menekvés
Árnyékként szolgál az örök rettegés

Csukott szemmel

Láb dobog
Láng lobog
Fáj a létezés
Álommérgezés
Vad kiáltás
Égi rianás
Állandó félelem
Hiányzó lételem
Nincs elég erő
Kevés levegő
Törött gondolat
Bomló hajfonat
Holdfényű est
Megszűnő test